8.rész

~Stella

Kimentem a parkolóba majd megkerestem Austin autóját. Megtaláltam amit kerestem a fekete Range Rovert. Bevágódtam mellé.
-Hova megyünk? - mire ő csak komoran rám nézett. Most mi baja van? Valaki megbántotta? Lehet hogy én voltam? De mivel? Már vagy 50 perce csak az autóban ültünk. Szorosan markolta a kormányt az ujjaival és mereven nézte az utat. Ilyenkor félek tőle. Vagyis attól hogy mit akar tenni. Majd rámentünk egy földútra. A kocsiban csend uralkodott amitól nagyon rosszul és kellemetlenül éreztem magam. Reggel olyan kedves volt. Most meg. Mintha itt sem lennék.
-Austin, kérlek áruld el hova megyünk.
-Kussolj már el, hülye kurva!- mi van? Ez lekurvázott?
-Te most lekurváztál engem?
-Nem fogom elismételni a kedvedért.
-Neked mi bajod lett hirtelen? Nem volt kit meghúzni?
-Azt mondtam hogy kussoljál el! - majd hirtelen elkapta a csuklómat. Olyan erősen megszorította hogy egy könnycsepp gördült ki a szememből. Ezután inkább csendbe maradtam. Egy hatalmas pusztán megállt. A végében egy erdő volt. Kiszállt az autóból majd elindult az erdő felé.

~Austin

Tudom hogy nem így kellett volna tőle megtudnom a titkait. Ő vakon bízott bennem és én ezt kihasználtam. Tudom hogy ez undorító dolog volt tőlem de nem tehettem mást. Tudni akartam. Tudni akartam hogy mit is rejteget az álarca mögött. Tudni akartam hogy ki is ő valójában. Tudni akartam hogy mitől és miért mutatja magát rendíthetetlennek lelkileg stabilnak és erősnek. Szép, kedves lány. De egynél többre nem kéne. Ja igen. Hátrafordultam majd láttam hogy 10 méterrel mögöttem sétál. Ahogy beértünk az erdőbe hátrafordultam majd szembenéztem vele.
-Miért van pisztoly és illegális szer az autódban!? -mi van? Ez felkutatta a kocsit?
-Te felkutattad a kocsimat!?
-Papírzsepit kerestem. - halán nyugodtan válaszolta. - De miért? - elindultam felé. Annyira ideges voltam. Engem is megölhetnek. Őt is. Neki csaptam egy fának. Beverte a fejét. Ez legyen a legkevesebb.
-Ha elmered mondani bárkinek is akkor...
-Akkor mi lesz? Ha? Megversz? Megerőszakolsz? Nem új dolog. Megölsz? Ha annyira akarod tedd meg most. - itt totálisan elborult az agyam. Amennyira csak tudtam neki nyomtam a fának és teljesen rálapultam.
-Nem öllek meg. Majd megteszi más. - búgtam a fülébe. De a tekintete ugyan olyan üres maradt. Persze nem hagyhatom hogy más bántsa...
-Figyelj! Te kihasználtál engem és tudsz egy titkomat a sok közül. A deszkázással pontosabban kettőt. De viszont én olyat tudok hogy lecsukhatnának érte. 1:1 az állás. - szemembe nézett majd elmosolyodott. Gyengéden a karjait a nyakam köré fonta. Becsuktam a szememet és vártam a varázst. Erre egy rugást kaptam. Oda ahova egyik férfi sem kívánja.
-Rohadj meg! - majd eltűnt az erdőbe.

~Stella

Fogalmam sincs hogy merre megyek. De azt tudtam hogy elkell tűnjek Austin mellől. Hogy lehet valaki ilyen érzéketlen patkány hogy? Már vagy 2 órája itt bolyongok az erdőbe. Anyuék szerencsére csak holnap este jönnek haza. Ìgy nem aggódnak miattam. Viszont ha így folytatom reggelre megfogok fagyni vagy az állatok széttépnek. Hirtelen a derekam körül két erős kart éreztem.
-Megvagy! - mormolta a fülembe.
-Ja elkaptál. - flegmán szinte a szavakat odaköptem neki. Elcipelt az autóig. Nem ellenkeztem. Ha most elkapott máskor is elfog. Felesleges. Csak felidegesíteném. A házukba vitt. Felcipelt az emeleten. Láttam hova tartunk. A fekete ajtó felé. Szóval a szobájába visz. Levágott az ágyára. Majd kiviharzott a szobából. 10 perc múlva bejött egy tálcával.
-Mától itt laksz. Amíg ki nem találok valamit!
-Szóval akkor most bezársz csak mert tudom hogy drog kereskedő vagy? Hatalmas dolog. Nyugodj meg nekem többet ér az életem minthogy valakinek elmondjam. Hazamegyek.
-Nem mész sehová. Ma biztos nem. - bement a fürdőbe. Én pedig csak az ágyon ülve vártam. A fürdőből a gardróbja felé vette az irányt. Csak egy boxer volt rajta de ő nem vett fel semmit.
-Egy póló. Zuhanyozz le. - elindultam a fürdőfelé. Most komolyan!? Iskolába sem járhatok csak mert idegbeteg?? Tiának volt igaza. Lezuhanyoztam majd a fehérneműmre felvettem a pólóját. Nem volt sajnos nagyon hosszú. Ahogy beértem a szobába ő már aludt. A szobában nem volt más alvásra alkalmas hely. Szóval inkább a földön vekszek. Az éjszaka közepén arra keltem fel hogy felrakott az ágyba majd mellém feküdt. Amikor azt hittem hogy elaludt akkor felültem.
-Miért nem alszol?
-Nem tudom. Most viszont haza megyek.
-Hogy akarsz haza menni?  Nincs is itt a kocsid.
-Elviszem a tiédet.
-Nem viheted el. Ha lekapcsolnak mit csinálsz?
-Nem érdekel akkor gyalog megyek.
-Menjünk. De ott alszok. Majd kikérlek a suliból.
-Mi van? Mit akarsz már megint? Mit tervezel?

*Otthon*

Megágyaztam Austinnak a vendégszobàba.
-Nem fogok itt aludni.
-Akkor hol alszol?
-Nálad.
-Aztán kivel?
-Veled. Kivel mással?