13.rész

~Austin

Reggel madárcsicsergésre ébredtem. De hol van Stella. 7 óra van. Vajon hova mehetett? Lehet hogy átment a vendégszobàba aludni? De a telefonja sincs itt. Lebaktattam a lépcsőn. Egyenesen a konyhába mentem. Megláttam Stellát ahogy ép szendvicseket készít. Halkan mögélopóztam majd kicsit erőteljesen a derekához értem.
-Austin? - a rémültségtől alig kapott levegőt.
-Ennyire megijedtél? - hirtelen bűntudatom lett. Magamfelé fordítottam. De még mindig nagyon szaporán vette a levegőt. A vérnyomása szinte az egekben lehet.
-Itt a szendvicsed! Felmegyek a szobába. Mindjárt jövök. - kikászálódott az ölelésemből és felsietett a lépcsőn. Nem tudtam mit akar tenni azért utánna mentem. A vendégszobába ment de nem hallottam semmit ezért kopogás nélkül benyitottam. Egy száll fehérneműbe állt velem szembe.
-Mondtam hogy mindjárt megyek. - az ajkamba haraptam amit ő észrevett és felnevetett.
-Lent várlak. - nyeltem egy nagyot majd a szobámba siettem. Miért kell engem kínoznia? Gondolkozásom közben megmostam a fogamat. Elkeztem öltözködni de megint mit vegyek fel? Felkaptam egy piros nadrágot egy fehér fekete pólóval. Hozzá egy fekete Nike Air Jordan-t. Majd egy piros - fehér snapbacket. Azt hiszem így jó leszek. Lementem a lépcsőn majd leültem az utolsó lépcsőfokra. Elkezdtem twitterezni és facebookozni. Kiabálásra lettem figyelmes. Stella telefonált. Ki volt hangosítva így mindent hallottam.
-Marc! Nem fog menni csak 1 óra múlva tudok ott lenni. 50 perces az út!
-Nem érdekel! 20perced van hogy ide gyere.
-Ha felkenődök egy fára akkor mivan?
-Mi lenne? Kiszállsz én meg érted megyek.
-Indulok. - Mi van? Most semmit nem értek. Marchoz ilyenkor megy?
-Austin el kell mennem. Ma nem megyek suliba. Mivel csütörtök van holnap pedig péntek holnap sem megyek. Ha hazaértem elmagyarázom. Megölelt majd kisétált az ajtón. Szuper. Ki tudja kikkel lesz.

~Stella

Elegem van Marcból. Iskolába sem tudok menni. És ha szombatra akar valamit adni akkor mit mondok apának? Bocs apa de ha nem megyek el kinyírnak mert droggal foglalkozok. Ahh.. istenem.. Beültem a kocsiba majd bekapcsoltam az övemet. Amilyen gyorsan csak tudtam kikanyarodtam az utcára egyenesen a főútra. 90 a megengedett sebesség.. hmm.. így érek oda egy óra alatt. Majd elkezdtem a kicsit gyorsítani... 160nál jártam amikor megcsörrent a telefonom. Kihangosítottam. Így mégsem vehetem fel.
-Stella! Ne csinálj semmi hülységet.
-Az annak számít hogy 90 helyett 160-al megyek?
-Megbolondultál?
-Majd hívlak. - ezzel ki is nyomtam. Nem akarok most veszekedni. Nagyobb gondom is van. Megérkeztem majd leparkoltam.
-Itt vagyok! - kopogás nélkül mentem be Marc irodájába. Èpp telefonált. Intett hogy üljek le. Letette majd felém fordult.
-Szombaton lenne...
-Nem! A szombat az nem jó. Akkor van versenyem.
-Márpedig eljössz!
-És mit mondok apámnak? Ha?
-Nem az én gondom!
-Jó ha szerzek valakit?
-Mégis kit? - nem válaszoltam csak tárcsáztam Austin számát. Kihangosítottam hogy Marc is hallja.
-Aust! Szombaton mit csinálsz?
-Mit kéne?
-Beugranni helyettem szombaton. Marc várni fog. Otthon majd mindent elmondok.
-Mit kapok ezért?
-Majd valahogy kiengesztellek.
-Siess haza. - nem vàlaszoltam csak kinyomtam.
-Akkor? - kérleltem Marcot.
-Legyen de mi az hogy "otthon"?
-Austin azt mondta hogy te azt mondtad hogy együtt kell laknunk hogy "megvédjen".
-Mi van? Én csak annyit mondtam neki hogy figyeljen rád!
-Ha "haza" megyek kinyírom.
-Na! Indulj el a sulihoz. Ha ilyen tempóba mész még odaérsz. Adott egy puszit Marc majd kisétáltam az ajtón. Beültem a kocsimba majd ugyan olyan sebességel a sulihoz hajtottam. Kiszálltam majd a terem felé indultam. Bementem a terembe de senki sem volt bent. Nagyon furcsálltam a dolgot. Hirtelen Mr.Turner lépett be.
-Hát te?
-Most értem ide.
-Menj le az udvarra. Ott vannak a többiek. - kimentem az udvarra és egy csoportot láttam ahogy újjonganak. Odaszaladtam. Austin és David verekedtek. Justin Austint próbálta lefogni még egy másik srác Davidet. Mind2 csupa vér volt. Előre furakodtam de nem hagyták abba.
-Elég! - ordítottam el magam ahogy csak tudtam. - Austnak felrepedt a szája és ömlött belőle a vér. Az orra is vérzet. Davidnak a szemöldöke volt felrepedve és volt egy monoklija. Viszont ahogy elkiabáltam magam mindenki rám kapta a tekintetét. Tia csak rémülten nézett Austinra és Justinra.
-Mondjátok, kiakarjátok rugatni magatokat? David te kotord el magad. - Odamentem Austinhoz majd egy zsepivel letöröltem róla a vért. Tarkón vágtam.
-Ezt miért kaptam? - megforgattam a szemeimet majd David felé indultam.
-Mond csak! Mi volt a szándékod? Miért? - felsegítettem majd a szemébe néztem.
-Ő kezdte. - mutatott Austinra.
-Úgy tudtam nem az oviban vagyunk. De úgy látszik tévedtem. - Davidnek forrt a szeme a dühtől majd felém indult. Én a fallnál álltam így közelített. A fülemhez hajolt és suttogni kezdett hogy csak én halljam.
-Vigyázz magadra!
-Mert ha nem? - majd hirtelen a fejét a fallba vertem és visszamentem Austinhoz. Ő csak ijedten figyelte az előbb történteket.
-Gyere! - felsegítettem majd a kocsim felé vettem az irányt.
-Hova megyünk?
-Hova!? Haza!