2013. augusztus 10., szombat

12.rész

~Stella

Felkaptam a deszkámat majd elindultam a parkba. Voltak egy páran de nem érdekelt. A pálya viszont el volt foglalva. Szuper. Szóval akkor telefonálok. Leültem egy fa tövébe majd tárcsáztam egy számot.
-Rocky!...Annyira jó hallani a hangodat!...Persze...Semmi baj...Én is túlreagáltam...Hétvégén "haza" akartam menni...Apa tart vissza...Pontosabban egy verseny...Nem engedik hogy kihaggyam!Jövöhéten viszont elutazom hozzátok!..Nekem is hiányzol..Majd írok!..-leraktam a telefont majd becsúsztattam a zsebembe.
-Azt hittem sosem rakod le.
-Mit keresel itt?
-Deszkázni jöttem.
-Azt mondtam 10re gyere!
-Ki vagy te nekem hogy parancsolgass??
-Neked senkid sem vagyok!
-Így állunk? - majd hirtelen a fának taszított.
-Én nem akarok neked keresztbe tenni. De nem szeretnéd ha Marc mindent megtudna. Jól gondolom?
-2:2 de itt nincs vége.
-Majd meglátjuk. - majd hátat fordítva neki elindultam deszkával a kezembe. Austin megragadta a karomat majd vissza húzott.
-Beszéljünk most.
-Gyere, üljünk be a kocsimba. - majd elindultam a kocsim felé. Mivel a park másik oldalán volt ráálltam a deszkámra. Ugrottam egy párat majd hirtelen Austin elhúzott mellettem. Rosszul hiszi mert nem állok le vele versenyezni. Ahogy a kocsihoz értem ő már neki volt támaszkodva.
-Lassú.
-Lehet de technikásabb. - rákacsintottam majd beültem a kocsiba. Pár percre rá ő is beült.
-Add ide a telefonodat! - utasítottam.
-Minek az neked? - majd a kezembe nyomta. Kikapcsoltam. Hogy keresztbe tegyen akár fel is vehette volna.
-Vedd le a pólód!
-Értem én hogy megkívántál de itt!? - majd lekapta a pólóját.
-Barom! - átnéztem majd visszaadtam neki.
-Ennyire nem bízol bennem? - a zöldeskék szemeit az enyémbe fúrta.
-Azt már elbasztad. Miről akartál beszélni?
-Miért kerültél a bandába?
-Kettőt, könyebbet.!
-Mit tegyek meg hogy megbíz bennem?
-Nem hiszem hogy valaha tudnék újra bízni benned.
-Van egy titkom. Rajtam kívül senki sem tudja. 6 éves voltam amikor a szüleim elváltak. Azóta nem tudom mi van apuval. Anya pedig. Amikor 14 éves voltam akkor ott hagyott abban a házban. Magamra. Azóta egyedül vagyok. Akkor kezdtem a drogkereskedést. Nem érdekelte az anyámat hogy mi van velem. Mit eszek. Vagy esetleg hol alszok. Van- e mit felvennem egy évnyitóra vagy valahova.
-Austin én nagyon sajnálom! - odahajoltam hozzá majd egy puszit nyomtam az arcára. Elmosolyodott.
-Szóval. Megbízol bennem?
-Drake vett bele a dologba. Nem tudtam kiszállni ő ki tudott. Majd én lettem az egyik legjobb. És ilyenkor már lehetetlen.
-Értem. Tudod beszéltem Marc-al. Erről akartam igazáből veled beszélni. Azt mondta hogy vigyáznom kell rád. Szóval hozzám kéne költöznöd. Úgy is magamba vagyok.
-Tessék!? Költözzek hozzád? És ha...
-Shhh! Nem tudnálak bántani. Meg amúgy is Marc nem engedné. Szerintem helyben ölne meg. - erre elnevettem magam. - Marc miért véd téged ennyire? Talán. - hatalmasat nyelt. Megint elnevettem magam. Ő csak ilyedten rám nézett.
-Drake miatt.
-Ő tudja!? - a hangja megütötte a magas C-t.
-Persze. A főnököm. És a kapcsolatunk annyira jó hogy mindent tudunk a másikról. Haza megyek a cuccaimért. Írok egy SMS-t ha elindultam hozzád.
-Szóval hozzám költözöl?
-Amint hallottad. Na menj. Hagy siessek haza.

*Otthon*

-Anya, nyugodj meg minden rendben lesz! -De nem olyan könnyű ez nekem.
-Mennem kell. - körbepusziltam a családom majd 2 bőröndöt magamután húzva elindultam a kocsimhoz. Írtam egy SMS-t Austinnak.
•Elindultam.
•Várlak.♥
Most komolya szivezget nekem? Mi ütött ebbe a srácba?

*Austinnál*

Bekopogtam az ajtón de senki sem nyitotta ki. Lenyomtam a kilincset. Meglepő módon nyitva volt. Feloltottam a villanyt majd felmentem a vendégszobàba. Leraktam a bőröndöket. Majd kopogás nélkül benyitottam Aust szobájába. Sapkástól aludt. A telefonján feküdt. Kivettem alóla a telefonját amit az éjjeli szekrényére raktam. Levettem a sapkáját majd a cipőjét. Az éjjeli szekrényére raktam egy pohár vizet majd betakartam. Adtam egy puszit az arcára de hirtelen magára rántott.
-Te nem is alszol!
-Hát ezt jól látod. - elnevette magát.
-De miért tetetted?
-Kiváncsi voltam hogy mit csinálsz.
-És?
-Hát az arcra pusziba az nem tetszett hogy nem ide adtad. - majd elkezdett csücsöríteni.
-Te bolond vagy. - elnevettem magam majd amikor végeztem a nevetéssel akkor leszálltam róla majd az ajtó felévettem az irányt.
-Aludhatok veled? - a kérdésétől majdnem megfulladtam.
-Netán félsz?
-Attól hogy itt hagysz. - akaratlanul is elmosolyodtam.
-Zuhanyozz le. Addig én is elmegyek.
-Zuh...
-Nem Aust! Magadba zuhanyzol! - tudtam hogy mit akar kérdezni ezért is vágtam rá. Lebigyesztette az ajkait majd a fürdője felé indult. Kimentem a szobából. Gyorsan lezuhanyoztam. Megmostam a fogam. Felkötöttem a hajam majd a szobájába indultam. Beléptem de ő még mindig a fürdőben volt. Kijött majd levágódott az ágyra. Csak egy boxer volt rajta.
-Gyere ide. - kérlelt. Odaültem mellé. Csalódott arcot vágott ezért odabújtam mellé. Tudtam hogy nem kéne. De annyira rosszul éreztem magam. Még mindig azon kattog az agyam hogy mit is tettek vele a szülei. 14 éves kora óta "magát" neveli. És mégis megállta a helyét.
-Min gondolkozol?
-Semmin. - majd mégjobban hozzábújtam. Kapott egy puszit a szájaszélére. - elmosolyodott majd átölelt. Így aludtunk el.

3 megjegyzés: