38.rész

~Stella

-Nem akarok a társad lenni!
-Ez azt bizonyítja hogy még mindig engem szeretsz.
-Rosszul gondolod! - kibáltam rá.
-1 hónapon belül ismét velem leszel.
-Ne is álmodj róla! - Megráztam a fejem majd elindultam. Az erdőből kiérve Zayn várt minket. Nem mosolygott, az arca inkább komor volt.
-Zayn jól vagy? - lengettem meg előtte a jobb kezemet. Ő ezt elkapta majd megszorította.
-Ne, ez fáj. - jobban rászorított majd elengedte a karomat.
-Gyere, muszáj lesz beszélnünk. - Utánna indultam egyenesen be a házba. Austin is jött utánnunk. Semmit sem értek. Ők most jóba lennének? A kanapéra ülve Zayn kinyitotta a száját majd egy kis idő után bezárta. Többször is megismételtr ezt majd nevette magát.
-Zayn, haladjunk már. -kiabáltam rá.
-Odaköltözöl Austinhoz, mert én nem fogok rád érni.
-Tessék? Hogy te nem érsz rám? Na menj a francba! Innen elköltözök de nem Mahone-hoz megyek! - kiabáltam az előttem álló tökfejre.
-Én fogom eldönteni hogy te hova és kivel mèsz. - Ezt a mondatát Zayn komolyan gondolta?
-Tessék?
-Nem fogom mégegyszer megismételni. Ma már nála alszol. - mutatott a fotelban ülő, életem másik megrontójára.
-Menj fel akkor és pakolj össze nekem. - rákacsinottam majd elhelyezkedtem a kanapén.
-Nem gondolod?
-De igen. Ha azt akarod hogy eltűnjek innen akkor hajrá. - fintorgott egyet majd elindult a "szobánkba". Kis idő után a bőröndömmel tért vissza. Megragadtam a bőröndömet majd elindultam a bejárati ajtó felé. Zayn megfogta a kezemet és visszahúzott egy borítékot adott a kezembe. Gondolkodás nélkül elhajítottam.
-Nyald fel vele a padlót! - ráfintorogtam majd az ajtón kisètálva bedobtam a bőröndömet a csomagtartóba majd beültem hátra. Austin is beült az autóba majd bambán nézett rám.
-Ugye nem gondoltad komolyan hogy melléd fogok ülni? - sóhajtott egy hatalmasat majd beindította az autót. Kis idő után megérkeztünk a házahoz. Hogy egykor én milyen boldog voltam itt, vele. Kiszállt a kocsiból majd a bőröndömet maga után rángatva bement a házba. Egy hatalmas csattanás jött bentről. Gondolom ez a bőröndöm volt. Austin bevágta a bejárati ajtót majd az autó felé jött. Feltépte a kocsi ajtaját majd egy határozott mozdulattal kihúzott az autóból. Megragadta a kezem majd behúzott a házba, a nappaliba pontosabban.
-Ne legyél már ilyen ellenséges.
-Nem tudom mit vársz tőlem. Melyik szobában fogok aludni?
-Ott ahol én!
-Mivan? Ugye ezt most nem gondoltad komolyan.
-De halál komolyan gondoltam. Zayn nekem adott.
-Nem vagyok holmi plüsskutya hogy engem adogatni lehessen! -üvöltöttem Austinra. Ezt nem gondolhatták komolyan. Előbb ölöm meg magam. Iszonyatos dühöt éreztem. Ugyanakkor szánalmat is magam iránt hogy hova jutottam. Idáig sülyedtem.
-Átérzem hogy te most mit is érzel de Stella. Mindennek oka van.
-Hogy érezhetnéd át? Nem tudsz te semmit!
-Elég jól ismerem az életedet! - nem válaszoltam. Felálltam és a bőröndömet magamután húzva elindultam Austin szobájába. Felesleges már ellenkeznem. Mit is tehetnék? Semmit, semmit sem tudnék tenni.
-Most hova mész?
-Lezuhanyzok! - morogtam neki. A szőnyegre dobtam a bőröndömet. Kihalásztam belőle a pizsamámat és a törölközőmet. Tusfürdőm persze nincsen. Se samponom. Ledobtam a ruháimat majd beálltam a zuhany alá. Nagyon jól esett ahogy a forró vízcseppek végig folytak a testemen. Austin samponját és tusfürdőjét kellett használnom. Ahogy végeztem megtörölköztem majd felvettem a pizsamámat. Vizes hajamat kifésültem majd felkötöttem. Nem volt kedvem megszárítani de azt sem szeretem amikor vizesen ki van engedve. Ahogy kiléptem a fürdőből Austin pakolta a cuccaimat a szekrényébe. Sóhajtottam egy viszonylag halkat majd befeküdtem az ágyba. Rám mosolygott majd ő is bement a fürdőbe. Nem mosolyogtam vissza. Minek? Ismét ez a kérdés. Nem fogom megjátszani magam. Kis idő után kijött majd befeküdt mellém.
-Jó a tusfürdőd és a samponod illata. - nevette el magát. Nem válaszoltam csak neki hátatfordítva elhelyezkedtem. Egyik kezét a derekamra tette majd magához húzott.
-Ne legyél már ilyen.
-Majd én eldöntöm hogy milyen leszek. Jó èjt!
-Neked is. -adott egy puszit a hajamba majd még közelebb húzott magához. Még a hideg is kirázott.

*Reggel*

Arra ébredtem hogy valaki simogatja a karom. Ki más lehetne mint Austin? Nagyon unom már amit csinál. Fogja fel hogy nem érdekel. Zaynre pedig nagyon haragszom. Hogy tehette ezt velem? Felugrottam az ágyról majd a szekrényhez siettem és kiszedtem a futós cuccaimat.
-Futni akarsz menni?
-Nem ezzel fogom felmosni a padlót. - megforgattam a szemeimet majd felöltöztem. Hogy érdekel-e hogy nézett? Nem. Nem érdekel már semmi. Telefonomat sem fogtam meg. Csak felhúztam a cipőmet majd elindultam. Végre egy kicsit magamba lehetek. 1 órát futottam majd leültem egy padra egy picit pihenni. Hirtelen levágódott mellém valaki. Ahogy felnéztem számomra egy ismeretlen srácot fedeztem fel.
-Daniel! - nyújott kezet vigyorogva.
-Stella!
-És hogy hogy magadba vagy?
-Kiszellőztetem a fejem. Elég bonyolult mostanában az életem.
-A sarkon van egy szórakozóhely. Este itt leszek. Ha gondolod akkor találkozhatnánk persze ha a barátodnak nincs ellenére.
-Nincs barátom. 9re megfelel?
-Meg! - kezet csókolt majd felállt és tovább futott. Nem szoktam idegenekkel szóba állni de este legalább addig is távol leszek Austintól.

*Este 8 óra*

Mivel már itt a kocsim 10 perc alatt odaérek. Szóval elkezdhetek készülődni. A hajamat begöndörítettem. Egy pánt nélküli felsőt vettem fel egy shortal. Egy fekete magassarkút választottam. Ahogy az órára néztem 8:45 volt. Táskamba raktam a telefonom majd lesiettem a lépcsőn. Austinnal találtam szembe magam.
-Hát te miért vagy kiöltözve?
-Úszni megyek a medencédbe. - megforgattam a szemeimet majd kikerültem. A derekamnál visszahúzott majd magával szembe fordított.
-Nem beszélhetsz így velem.
-Megértettem, viszont most dolgom van. Szóval ha elengednél...
-Ma nem mész sehova sem. Nélkülem meg pláne nem.
-Gyere akkor velem! - morogtam. Semmi kedvem vele menni de ha ez a feltétele akkor legyen.
-Hova megyünk?
-Egy szórakozóhelyre. Én vezetek.
-Jó legyen. - elengedett majd felszaladt az emeletre....

-Biztos ez az a hely? - Austin megtorpant a bejáratnál.
-Igen! - megfogtam a kezét majd magamután húztam. Elképesztő. Mindenhol színes fények, a hangulat is tetőponton van. A tömegben megpillantottam egy ismerős arcot épp felénk jött.
-Daniel! - adtam neki két puszit.
-Nem azt mondtad hogy nincs barátod?
-Tudod mondtam hogy bonyolult az életem. Na ő a fogvatartóm mondhatni. Nem engedett el magamba.
-Akkor én most megszabadítalak tőle. - rávigyorgott Austinra majd elhúzott melőle.
-Ha nem haragszol...
-De igen! - vágott a szavamba.
-Bulizz te is. Szedj fel egy csajt engem meg hagyj békén.
-Én nem te vagyok hogy nekem mindenki megfelel.
-Keresd meg a megfelelőt.
-Itt áll előttem.
-Jajj unom már ezt. Hagyj már. - megfordultam majd Daniel után indultam.
-Ezt nem fogom annyiban hagyni!
-Majd meglátjuk!

37.rész

~Stella

-Meddig akarsz még e miatt hisztizni? - Zayn mögémlépett majd végigsimított a karomon.
-Mondjuk amíg nem változtatsz rajta!
-Sajnálom de ez nem fog menni! - felpattantam majd az ajtó felé indultam, de Zayn gyorsabb volt és a karomnál fogva visszahúzott. Bekulcsolta az ajtót majd a zsebébe rakta a kulcsot. Sóhajtottam egy hatalmasat jelezve az unalmamat és a nem törődömségemet.
-Mond mit vársz el tőlem?
-Azt hogy mutasd ki hogy mit érzel, azt hogy vedd le az álarcod!
-Bocs de ez nem fog menni. - flegmán, szinte odaköptem neki a szavakat. Sóhajtott egy hatalmasat majd felállt és kezetnyújtott. Hasonló képpen én is felálltam de nem fogadtam el kéznyújtását. Kivettem a kulcsot a zsebéből majd kiszaladtam az ajtón, bezárva őt.
-Hé! Engedj ki!
-Majd jövök! - felkaptam a cipőmet majd kisétáltam a bejárati ajtón. Tengerpartra nem volt kedvem menni, így a közeli erdő maradt. Lehet sokan tartanának attól hogy elkapja őket valamilyen vadállat vagy halálra fagynak. Nekem nincs ilyen szerencsém. Leültem egy fa tövébbe majd fejemet neki döntöttem. Vettem egy mély levegőt, magamba szívtam az erdő illatát. Szeretem a természetet, olyan mesés.

~Austin

Ismeretlen. Nem nyomom ki, felveszem majd a fülemhez emelem.
-Igen?
-Zayn! Segítened kéne!
-Mégis miben?
-Stella bezárt a hálószobába és isten tudja hova ment, ki is van kapcsolva.
-Hogy tudott bezárni?
-Az most mindegy. Vagy keresd meg vagy gyere el értem.
-Megyek! - nevetésemtől alig kapok levegőt.  Felkaptam a pulcsimat majd a kocsikulcsot és Zaynhez hajtottam. A bejárati ajtó nyitva volt. Bekopogtam mindegyik szobába, kivéve az utolsóba.
-Van valahol kulcsod?
-A nappaliban! A szekrény felső fiókjában, egy borítékban.
-Oké! - lesiettem a nappaliba majd elkezdem a fiókban egy borítekot keresni. Hamar megtaláltam. Kivettem egy kulcsot belőle majd felmenten Zaynt kiszabadítani.
-Köszönöm. - kezet fogott velem majd felkapta a telefonját és tárcsazott. Gondolom Stellát hívja.
-Francba! Még mindig ki van kapcsolva! - telefonját a földhöz vágta. Kikerekedett szemmel néztem végig.
-Keressük meg!
-Stellát ismerve nem lesz könnyű megtalálni.

~Stella

Hideg van, éjfél körül lehet. Eddig semmit sem aludtam, szememet pihentetve gondolkoztam. A hold fénye beszűrődött a fák lombjai között, itt-ott megvilágítva a füves talajt. Halk léptekett hallottam majd valaki megállt előttem.
-Mit akarsz Zayn? - szememet nem kinyitva kérdeztem.
-Igazából semmit. - ez a hang nem Zayné. Ezt a hangot csak egy ember arcával tudtam párosítani. Mégpedig Austinéval.
-Húzz el innen, Mahone! - hangomat kicsit felemelve, mondtam ezt az előttem álló számomra senkinek.
-Nélküled nem megyek el innen. - szememet kinyitottam majd szúros tekintetet vetettem Austinra. Vettem egy mély levegőt majd felálltam és kiindultam az erdőből. A vége felé megtorpantam majd megfordultam. Szinte belém ütközött.
-Most megint mi van?
-Miért neked leszek a "társad"? - a társad szónál idézőjelet formáltam kezeimmel. Megvonta a vállát majd elmosolyodott. Tagadhatatlan hogy még mindig szeretem de az is biztos hogy hidegen hagy a jelenléte.

36.rész

~Austin

Egy cégnél leszek Stellával. 3 napja tudtam meg hogy Zayn átveszi. Igen, ő lesz a főnököm. Vettem egy mélylevegőt majd felálltam az ágyamról. A tükörhöz sétáltam, majd rájöttem hogy az utóbbi 30 percben semmit sem változtam. Elsétálok a tükörig majd visszaülök az ágyra. Ezt a műveletet eddig négyszer tettem meg. Nem tudok mit kezdeni magammal. Hirtelen megcsörrent a telefonom, ismeretlen szám volt. Gondolkodás nélkül kinyomtam. Semmi értelme sem lett volna felvennem. És megint megcsörrent a telefonom. Ugyanaz a szám. Felvettem majd lassan a fülemhez emeltem.
-Igen?
-Itt Zack!
-Ohh Zack! Mit szeretnél?
-Zayn kéri hogy gyere be most!
-Indulok! - ezzel ki is nyomtam. Felálltam az ágyamról majd kocsikulcsot felkapva lesiettem az emeleten. Bezártam a ház ajtaját majd kocsiba ültem. Bekapcsoltam a rádiót majd a gázra lépve elindultam...

Kopogás nélkül benyitottam, de nem kellett volna. Stella a falnak volt simulva Zayn pedig Stellának. Megráztam a fejem majd rákoppintottam az ajtóra. Elválltak egymástól majd Zayn leült a székébe. Stella felkapta a telefonját majd leült a bőrkanapé egyik sarkába. Zayn intett hogy üljek le de válaszképp megráztam a fejem.
-Mivel bővült a "cég" ezért más munka is akadt. Nem úgy fogd fel hogy gyilkos vagy, úgy hogy ezzel segítesz.
-Tessék? Azt akarod hogy embereket öljek meg? - a hangom megütötte a magas "C" -t.
-Aust, csillapodj le, nem gáz. - Stella felállt majd egy puszit nyomott Zayn szájára és kisétált az ajtón. Beindította az autóját majd elhajtott.
-Zayn, én nem akarom!
-Mahone, figyelj egy kicsit rám. Stella azt mutatja hogy boldog. De nem. Nem boldog, hiányzol neki! Csak téged szeret. És én azt szeretném hogy boldog legyen. - tátott szájjal hallgattam végig.
-Ezért, TI társak lesztek. Neked nem kell senkit sem megölnöd, majd ő megteszi de nagyon vigyázz rá. Felfogtad?
-Azthiszem.
-Lenne még itt valami. Ezt nem érted teszem. Hanem érte, mert szeretem.
-Nyilvánvaló.
-Most menj. Majd hívunk! - bólintottam majd kiléptem az irodaajtaján.

~Stella

-Kicsim kelj fel. - Zayn adott egy puszit a számra majd felpróbált húzni a de megelőztem és magamra rántottam.
-Máskor miért nem így keltesz?
-Nem tudom de gyere! - hosszasan megcsókolt majd felrángatott az ágyról és betolt a fürdőbe. Elkészültem majd elindultunk az irodába. Az iroda már Zayn stílus szerint lett berendezve, imádom a stílusát.
-Ez valami mesés lett. - ő is belépett az irodába majd táskáját az asztalra helyezve elkezdett kotorászni a fiókban.
-Ne bénázz már, alig van benne 3 papír. - odalépett elém majd gyengéden a fallhoz szorított.
-Remélem tudod hogy bővül a cég. Lesz egy társad és ha akarod egy kiképzett kutyád is.
-Társam? Ki lesz az?
-Nem tudom még.  - nem hagyva hogy válaszoljak megcsókolt. Valaki hirtelen rákoppintott az ajtóra. E miatt Zayn elengedett majd leült bőrszékébe. Rápillantottam Austinra majd felkaptam a telefonomat és leültem a kanapé egyik végébe. Rég látott barátnőmnek írtam egy SMS-t.
-Mivel bővült a "cég" ezért más munka is akadt. Nem úgy fogd fel hogy gyilkos vagy, úgy hogy ezzel segítesz.
-Tessék? Azt akarod hogy embereket öljek meg? - Austin hangja megütötte a magas "C" -t.
-Aust, csillapodj le, nem gáz. - felálltam majd Zaynhez sétáltam és egy puszit nyomtam a szájára. Köszönés nélkül kiléptem az ajtón majd kocsimba ülve Tiáékhoz hajtottam. Becsengettem majd vártam. Tia egy szoknyás kis ruhába nyitott ajtót. Haja és a sminkje is mint mindig most is tökéletes volt. Ránéztem azzal a tipikus "mi van" nézéssel mire elnevette magát.
-Vásárolni megyünk.
-Most komoly? Gyere inkább menjünk ki deszkázni! - Rám nézett egy "hülye vagy!?" fejjel majd berángatott az autójába.
-Akarsz valamit venni?
-Most hogy mondod igen!
-Na és miket? - teljesen bezsongott a ruháktól.
-Mondjuk egy fekete bőrdzseki egy hozzávaló cipővel. Kéne egy új vörös rúzs is.
-Minek?
-Csak! -vágtam rá mosolyogva.

*Vásárlás után*

-Tia totál lefárasztott! - morogtam Zaynnek a telefonba.
-Mert? - nevette el megát.
-Nos, legyen mindenben rózsaszín...stb!
-Jaja, siess haza mert valamit meg kell beszélnünk!
-Rendben! Csók! - kinyomtam majd a gázra tapostam. 20perc után befordultam az utcánkba majd leparkoltam a ház előtt. Kiszedtem a szerzeményeimet majd kinyitottam a kaput. Kikötve, ott volt egy kifejlett kb 2 éves Doberman. Engem meglátva hangos ugatásba kezdett amit egy nevetéssel nyugtaztam. A bejárati ajtó előtt letettem a táskákat majd a nappaliba indultam Zaynhez. A kanapén ült. Könyökei a térdein voltak, kezeit összekulcsolta.
-Ülj le. - leültem vele szembe majd felkapta a fejét. Végigmért majd felállt és elkezdett sétállgatni a szobában.
-A kinti kutya a tiéd, Zeusz. Meg van az is hogy ki lesz a társad. - na szuper ez kellett még.
-Na ki? - mosolyt erőltetve kérdeztem.
-Austin. - szemeim kikerekedtek, szám nyitva maradt. Teljesen lesokkolt. Felálltam egy hanyag pillantást vettem Zaynre majd felmentem a szobánkba, hátradőltem az ágyon a plafont bámulva.

FONTOS!!!

Sziasztok! Most nem résszel jöttem hanem egy kis infóval!
###
1. Ritkábban lesznek részek de jóval hosszabbak, tartalmasabbak lesznek!

2.Az 1.évad Austin és Stella történetének egy szakasza volt.

3.Az előbbihez kapcsolódva, minden évad (nem tudom mennyi lesz) az életük egy szakasza lesz! Vagyis lezárult az 1.évad sztorija és egy új kezdődik.

4.A történet továbbra is 36. ...40. részként lesz írva! Nem fogom kiírni hogy hanyadik évad!

###
Minden részhez elvárnám a 3 kommit. Mostantól úgy lesznek részek ha megvan a 3 komi lesz rész ha nem akkor nem lesz rész! Mivel reggel 5:30kor kelek bevállalnám így hogy felkelek miattatok 4 órakkor és elkezdem megírni a részt! De ez megint komi után működik!

Köszönöm hogy elolvastad! ♥

35.rész

~Stella

-Gyere menjünk. - Zayn felállt majd kezet nyújtott. Kézenfogva sétáltunk végig az ösvényen majd végig. Rákellett jönnöm hogy az autót az iskolánál hagytuk.
-Gyere felveszlek! - Zayn az ölébe vett majd elindult.

◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆

Hogy kerültem "haza"? Zayn itt fekszik mellettem...Ohh! Az ölében vitt az autóig. Azt hiszem egyre jobban szeretem. Adtam egy puszit a szájára majd felálltam. Levettem a szennyes ruhám, lezuhanyoztam, hajat- és fogatmostam majd belebújtam egy kényelmes ruhába. Hajnali 3 óra. Nem vagyok fáradt valahova elkéne mennem. Írtam egy levelet Zaynnek majd felkaptam a sporcipőmet. Úgy döntöttem hogy a tengerparton kocogni fogok. Milyen hülye kocog a parton hajnali háromkor? Gondolkozásomból egy gyönyörű hang zavart meg. Gitár kíséretével. Nem lehet baj ha megnézem hogy ki énekel. Elindultam a hang irányába. Egy sziklán ülve, piros gitárral a kezébe Austin ül ott. Szótlanul mellésétálltam majd leültem. Hogy miért ültem le azok után hogy otthagytam? Nem tudom. De szeretem. Vett egy mély levegőt, lerakta a gitárját de még mindig nem nézett rám. Behunyta a szemét majd hátradőlt. Mindenkinél jobban szeretem de ott van Zayn is.
-Min gondolkozol? - kérdésem teljesen meglepte. Felállt majd egy követ dobott a tengerbe.
-Nem számít.
-Ahogy akarod. - felálltam én is majd hátatfordítva neki elindultam az ellentétes irányba. Felesleges volt idejönnöm.
-Kérlek hallgass meg. - megtorpantam. Még mindig háttal álltam neki. Eszembe sem volt megfordulni.
-Hallgatlak. - karjaimat összefontam a mellkasomon majd vártam. Ismét vett egy mély levegőt.
-Nem foglalkoztam veled mert bűntudatom volt hogy miattam lőtt le Zayn. Hogy miattam érnek téged a megpróbáltatások, nehézségek. De amint megláttam hogy Zaynnel vagy. Nem bírtam magammal. Azóta folyamatosan iszok. Azthiszem azóta ez az első józan éjszakám. Ja igen, azt mondtad többé nem akarsz látni, de itt vagy! - ezt csendben végighallgattam. Ahogy elmondta hogy ő mit gondol én is akkor.
-Tudod szerintem nem az én hibám hoy Zaynnel voltam, ha azt nézzük legalább ő foglalkozik velem. És tudod miért nem akarlak látni? Mert szeretlek és fáj hogy nem lehetek veled! - ezt még mindig háttal állva mondtam neki. Nekem viszont nincs több mondanivalóm. Kifújtam az eddig benttartott levegőt majd elindultam.
-Most hova mész?
-Tőled messzire!

◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆

Nos ez lett volna az 1.évad! Kommentbe szeretném ha leírnátok hogy szerintetek miként is lesz folytatás! Tudom ez a rész rövid lett de a 2.évadban majd hosszabb részek lesznek!

34.rész

~Stella

Ma iskola. Csodálatos lesz. Tia majd próbál kifaggatni. Austin mellett kell ülnöm. Figyelni a borzasztó unalmas órákon. Zayn hirtelen el kezd mocorogni mellettem. Felül majd nyom egy puszit a hajamba és kimegy a szobából. Felülök. Szememből kisöpröm az arcomba omló tincseket. Kivánszorogtam az ágyból majd a fürdőszobába mentem. Lezuhanyoztam majd a megmostam a fogamat majd egy száll törölközőbe a szobába mentem. Zayn az ágyon ülve várt. A szája mosolyra húzódott majd kiment. Zayn megváltozott volna? Nem akaratos azóta amióta... Úristen!...Azóta nem akaratos amióta vele hagytam ott Austint! A gondolatba is beleborzongtam. Gyorsan felöltöztem majd megfésültem a hajamat. Felkaptam a táskámat majd lerohantam Zaynhez. Az ajtónnál volt, pont a zárral vacakolt.
-Zayn! Mit csinálsz? - nevettem. Úgy szerencsétlenkedett. Nézni is rossz volt.
-Beletört a kulcs. - továbbra is a zárt piszkálta.
-De szerencsétlen vagy. - ismét nevettem. Nem bírtam megállni. Otthagyta a zárat majd felém indult. Nekinyomott a falnak majd a szemebe nézett. Felhúztam a szemöldököm majd mosolyra húztam a számat.
-Akkor ma ide leszünk bezárva.- simított végig az arcomon.
-Kimegyünk a hátsóajtón ha hazaértünk pedig felhívjuk a lakatost. - Az arca meglepődődöttséget sugalt.
-Jó! Várj meg a kocsiba. - kezembe nyomta a kocsikulcsot majd a konyhába ment. Nem érdekel különösebb kép a hisztije. Hagy csinálja. Nem nekem tesz rosszat vele.

◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆

Az osztályba belépve rengeteg szempár szegeződött ránk. Köztük, Tia kiváncsi, Justin aggódó, Austin meggyötört tekintete. Zayn pedig csak húzott maga után.
-Hagy üljek Tia mellé, csak óráig!
-Én pedig Mahonehoz?
-Aha! - nyomtam egy puszit az arcára majd lehuppantam Tia mellé.
-Tudom hogy nincs mentségem DE ez a hét zűrös volt és Austin meg Zayn. Minden bonyolult. - hadartam el.
-Mi van Austinnal? Zayn hogy került a képbe? Szakítottatok Austinnal? Miért pont Zayn? - jaj ettől féltem. Tia mindent tudni akar. De az ő érdekében nem szabad mindent elmondanom.
-Ez sok kérdés, bonyolult válaszokkal.
-Stella! Olyan más vagy az utóbbi időbe! - megráztam a fejem. Most ez komoly? Azt sem tudja hogy min mentem keresztül.
-Majd beszélünk. - felálltam majd a padomhoz mentem. Zayn karbatett kézzel várt rám. Felállt majd a fülemhez hajolt.
-Ezért megfizetsz!
-Nagyon várom! - rámosolyogtam majd elfoglaltam a helyem Mr.Mahone mellett. Zayn pedig leült Tia mellé. Az óra unalmasan telt el. Austin csak bambán ült. Valamit nézett vagy talán elbambult. Nem is tudom hogy miért foglalkozok még vele, ja igen megvan az ok. Szeretem még mindig.

◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆

-De béna vagy! - morgolódott Zayn. Mögémlépett majd segített megfogni a Floorball ütőt. Ezt Austin undorral a tekintetében nézte végig. Floorballoztunk az órán. Hagy mondjam hogy még ilyen ütővel sem találkoztam nem hogy profi legyek benne. Persze meccseket játszottunk le, voltam olyan szerencsés hogy szinte mindig elestem az ütőben osztálytársaim örömére. És megint elestem. De most sikeresen Austinon kötöttem ki. Alattam feküdt így teljes testsúlyommal rajta voltam. Hiba volt a szemébe néznem. Akkor elvesztettem mindent. De a pillanatot megzavarta az én drága "lelkitársam".Zayn húzott fel majd hátulról átkarolt és adott egy erőszakos puszit. Kicsengettek. Felöltöztem majd leengedtem a hajam és megfésültem. Összepakoltam a cuccaimat majd Zayn kocsijához mentem. Ő neki támaszkodva várt rám. A táskája nem volt nála. Bedobtam a táskámat majd mellé álltam.
-Gyere velem. - megfogta a kezemet majd vezetni kezdett. Csak mentünk-mentünk. Egy várost egy elhagyatott út amit egy erdő követett.
-Oda akarsz menni? -bólogatott majd elindult az erdőbe. - Ideág miért nem jöhettünk volna kocsival? - kiabáltam de nem érkezett válasz. Mint egy süket ment előre. 30perce mehetünk az erdőbe. A nap elkezdett lemenni. Alkonyat. Valami csodálatosan szép. Mindig is szerettem az eget nézni mintha egy különálló világ lenne, vagy nem is tudom. Persze ha másnak mondanám biztosan bolondnak gondolna.
-Stella! Merre vagy? - annyira gondolkoztam hogy totálisan eltévedtem. Zaynt nem láttam csak a hangját hallottam. -Maradj ahol vagy! - megtorpantam majd vártam. Hirtelen két kart éreztem a derekam körül. Zayn az.
-Szépségem, mondták már hogy használd a szemed? -megfordultam majd a kezeimet a nyaka köré fontam.
-Mondták. Hova viszel? - kérdeztem kiváncsian. Ő csak biccentett a fejével. Egy kis köves út volt amit észresem vettem. A végén egy park volt, a közepén pedig egy vízesés. Mesébe illően szép.
-Tetszik? - vigyorgott rám Zayn.
-Csodaszép.
-Gyere! - megfogta a kezem majd a vízesés felé kezdett el húzni. Leültünk egy fa tövébe majd a holdat ahogy felkúszik az égre és a zubogó vízesést kezdtük el nézni.
-Mit jelentek neked? - Zayn kérdése teljesen meglepett. Fejemet hátradöntöttem a mellkasára.
-Ez bonyolult.
-Szerintem feltudom fogni.
-Őszintén!? Magam sem tudom.Hogy veled mi van!? Nem tudom de most melletted vagyok. Hogy Austinnal mi van!? Nem tudom! 
-Nem is bonyolult. - elkezdtem nevetni. Nehéz bevallani de jól érzem magam Zaynnel...De Austin...Austin mindig az igazi marad.

33.rész

Sziasztok! Alig tudom elhinni de kaptam 5 kommentet a 32.részre. Borzasztóan örültem neki. Köszönöm szépen! ♥

◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆

~Stella

Egy hete hogy nem beszéltem Austinnal. Pontosabban azóta amióta faképnél hagytam. Hogy mi lehet vele? Talán Justin tudja. Vagy ő sem. De jelen pillanatban nem érdekel.
-Édes, indulhatunk? - lépett be a "szobánkba" Zayn. Egy pár csók volt eddig. Nem akarom azt amit ő igen. Hisz hiába tagadom vagy nem akarom ezt érezni Austint szeretem, még mindig. Bólintottam majd felkaptam a kistáskámat és Zayn után indultam...

-Nézd! Az a bár jó?
-Aha! - adtam egy puszit a szájára majd a bárba indultunk. Rengetegen voltak. Az emberek csak isznak és táncolnak. Nem igazából vonaglanak. A bárpult tele van emberrel.
-Mit iszol? - lépett Zayn a pulthoz. Végig néztem az embereken majd valakin megakadt a szemem. Ő az. Itt van. Ő is csak meredten nézett engem. Meg kell mutatnom neki hogy nem számít. Zayn meglátta hogy kit figyelek pontosabban. Elémsétált majd hosszasan megcsókolt. Csók után kezét végíghúzta a száján, megtörölte vagy mi!? Majd visszament a pulthoz. Egy koktélt nyomott a kezembe. Az alja kék a teteje pink volt. Tele volt gyümölccsel. Valami isteni finom. Zayn és Austin egymást kezdték el bámulni. Zayn talán csak azért csókolt meg mert ezt mindet Austin látta és csak bosszantani akarja!?

~Austin

Egy hete. Pontosan egy hete ment el életem szerelme. Nélküle üresek a napjaim, szürkék a hétköznapjaim. Teljesen tönkrementem. Egy bárban ülök most is és ki tudja hanyadik italom iszom.Ami bennem van üresség szinte felemészt...Itt van. Látom! Malikkal van? Tessék? A pohár is szétroppant a kezem között...Alig bírom magam tűrtőztetni. Stella milyen átéléssel csókol vissza.Talán engem akar bosszantani, de Zayn ment oda hozzá. Rengeteget ittam már de annyi józanságom van hogy tisztán lássak. Zayn megragadta Stella kezét majd behúzta a táncolók közé. Testem bizseregni kezdett az arcom felforrósodott. Azt hiszem totálisan elborult az agyam. Zayn belemarkolt Stella fenekébe. Jó ennyi. Kész, vége van. Felálltam majd feléjük indultam. Ha akartam volna se bírtam volna ezt megállni. Stellát elrántottam majd ismét egy hatalmasat behúztam Maliknak.
-Csak hogy tudd hol a határ! - ráordítottam a földön fekvő gyökérre majd Stellát a karjánál fogva kivezettem az épületből.
-Te nem vagy normális! Egy idegbeteg seggfej vagy! - ordított rám, majd nekem hátat fordítva elindult ellentétes irányba. Megragadtam a karját majd visszarántottam. Nekem ütközött. A szeme undort sugalt de nem fogom hagyni hogy ellent mondjon nekem. Egyik kezemet derekára vezettem a másik kezemmel pedig végig simítottam az arcán.
-Undorító vagy! - ezt a szemembe mondta. Ha eddig nem lettem volna lelkileg összetörve most biztos megtörtént volna. Idegeségemben kelleténél erősebben vágtam neki a fallnak. Elájult.

~Stella

A fejem sajog. A szám és a szemem lekötve. Kezem, lábam szintén. De hogy kerültem ide? Ki hozhatott ide Zayn biztosan nem. Akkor csak az a f*szkalap Austin lehetett. Elkezdtem mocorogni hátha valahogy sikerül eloldanom magam. De tévedtem. Ő oldozott el. Számról letépte azt a ragasztó felét, szememről leszedte a kötést. Kezemet eloldozta majd a lábamat is. Majd visszaült velem szembe és a kezét kezdte el morzsolni, de végig engem nézett.
-Miért? Miért hoztál ide?
-Nem veszíthetlek el.
-És a jó megoldás az hogy elrabolsz? Tudod amikor nem figyeltél rám, akármit tettem te csak a telefonodat nyomkodtad. Ok nélkül. Vagy talán az zavart hogy Zayn kiemelt a kocsiból? Amíg te azt is leszartad hogy a bőröndöket meg mindent hogy ráncigálok fel-le?
-Igazad van.
-Ennyi, ezt TE sem gondolhatod komolyan! - felállt majd mellém sétált. Lassan felhúzott az ágyról majd szembefordított magával.
-Sajnálom.
-Oké, Viszont ha nem haragszol Zaynt meg kell keresnem! - rákacsintottam majd elsétáltam előtte.
-Ja Austin! - bájosan rámosolyogtam. - Mondtam hogy nem akarlak többé látni! - küldtem neki egy puszit majd elindultam. Borzasztóan fáj minden. Minden amit tettem vagy amit mondtam. Nem akartam ŐT megbántani de nem tehettem mást. Ahogy kiléptem a házból megcsapott egy tipikus parfüm illat de mivel eddig a cipőmet vizsgálgattam nem néztem előre. És igen. Itt várt rám egy hatalmas monoklival. Rámosolyogtam majd beültünk az autóba. Nem szólt hozzám. Nincs mit mondania. Viszont nekem van.
-Én sajnálom.
-Shhh, fogd be! Nem a te hibád. Viszont egy hét kihagyás után muszály lesz suliba mennünk.- szám elé kaptam a kezem. Olyan sűrű volt ez az egy hét hogy teljesen elfeledkeztem Tiáról. TELJESEN! -Valami baj van?
-Tia, a barátnőm.
-Ja igen, mellette ülök. De mi a probléma?
-Az hogy teljesen megfeledkeztem róla. - válassz kép elhúzta a száját. Kösz Malik hatalmas segítség. Hogy őszinte legyek semmi kedvem hozzá. De muszály.