10.rész

~Stella

-Sziasztok! - léptem be az ajtón. De rég láttam őket.
-Csajszi! Újra itt. Szerencséd hogy nem kellett otthagynod a családodat!
-Ja. Szólsz Marcnak? - bement az irodába majd Zack helyett Marc lépett ki a szobából. Felkapott majd megölelt.
-Hova kell mennem?
-Itt a cím. Viszont itt nem közlekedhetsz a kocsiddal. Itt egy Audi kulcsa.
-Kösz. - kezembe nyomta a pénzt majd elindultam. Istenem! Ez is Drake miatt van. Miatta kellett ebbe belekezdenem. Miatta nem lehet normális életem.Lelkileg és testileg összetört, de abból felépültem volna. Ebből viszont nem könnyű kiszállni... Megkerestem az Audit. A GPSbe bepötyögtem a címet. Odaértem de senki sem volt még ott. Kiszálltam a kocsiból majd neki támaszkodva vártam.

~Austin

-Adam! Ez nem sok?
-Ne foglalkozz vele hogy mennyi! Csak add le!
-Ok!
-Ja amm egy csajszival fogsz találkozni.
-Mi van? Egy lány ilyenben?
-Ne húzz vele újat. Ők a legnagyobb megrendelőink. Amugy is ő az egyik legbefutottabb "ügynök".
-Megérettem. - Adam a kezembe nyomta a címet majd indultam is. Többször voltam már itt de csajjal még nem találkoztam. Hamar odaértem. Egy Audit pillantottam meg. Ahogy egy kapucnis lány van neki dőlve a kocsinak. Kiszálltam a cuccot elraktam a zsebembe majd elindultam felé. Valahonnan annyira ismerős na mind1. Odaértem majd felnézett rám és levette a kapucnit. Azt hittem elájulok. Leesett a vérnyomásom, szédültem és hányingerem lett.
-Stella?
-Austin!? Csak add ide!
-Mi? Nem! Beszéljük meg el kell mondanod hogy..
-Nem tartozok magyarázattal! Nem azért vagyok itt hogy csevegjek. A főnök azt mondta adjak extra Creditet az átadónak. - hirtelen a kezembe nyomott egy köteg pénz. 5000$ -al több volt. Szép kis Credit. Ha én ennyit kapok ő mennyit kaphat? - elindultam a kocsim felé.
-Hé!
-Igen?
-Ez titok! Ahogy a tiéd is!
-Akkor azt hiszem 2:1 az állás. - rákacsintottam majd beültem az autómba. - ő nem ült be. Továbbra is ottmaradt.

~Stella

- A kurva életbe! Ezt nem hiszem el! Pont hozzá kellett küldeni. Pont! - kiüvöltettem magam. Belerúgtam egy utolsót a kocsi kerekébe majd beültem.Elindultam a törzshelyre. Viszont ahogy beléptem az ajtón Austint pillantottam meg ahogy Marc- kal lepacsiztak.
-Csá! Marc itt az anyag. Ez mit keres itt?
-Imeritek egymást?
-Mind1. Léptem.
-Szivi! Pénz? Az nem kell?
-Nem fontos!
-Gyere az irodámba most! - bementünk az irodájába. Leültem a kanapéra majd Marc velem szembe.
-Marc figyelj..
-Nem érdekel a magyarázat! Legyél.kedvesebb legalább most! Itt a pénz. - kiléptünk az ajtón de Austin még mindig egyhelyben állt és figyelte az eseményeket. Marc szokásává vàlt hogy öleléssel és egy puszival köszön el. Felkapott és kaptam tőle két hatalmas cuppanós puszit. Akaratlanul is elnevettem magam. Austin meg csak bámult. Kiléptem az ajtón beültem a saját kocsimba. Mivel nálam volt a deszkám nem hazafelé hanem a parkba tartottam. Már egy órája deszkázhatom. Körülbelül este 11 óra lehet. Még van 2 órám. Elmélkedésemből kiabálások ébreszettek fel.
-Szépség gyere ide! - majd egy alakot pillantottam meg. Majd még egyet. Szuper. Totál részegek és ketten vannak. Odaértek hozzám majd mind kettő elmosolyodott perverzen.
-Szia cica van gazdád?
-Ettől ócskább dumát még nem hallottam!
-Igen? - majd az egyik hirtelen a falnak vágott. A másik eltűnt. Elkezdte szívni a nyakamat. Gyomorszájon rúgtam. Majd felkaptam a deszkámat és gyorsan beültem a kocsiba. Hazaérve láttam hogy anyuék otthon vannak. Szóval deszka marad a kocsiba.
-Sziasztok!
-Kislányom úgy aggódtunk érted! - ölelt meg anya.
-Csak Tiánál voltam.
-Gyere ide! - szólt rám apa. Szombaton lesz egy tánc verseny. Elmész. A maximumot nyújtod majd bekerülsz a legjobbakhoz.
-Öhömm. Na jó éjt! - felszaladtam a szobámba. Lezuhanyoztam. Lemostam a sminkem majd lófarokba kötöttem a hajam.A szobámba nyitva Austint pillantottam meg ahogy az ágyamon ül.
-Hogy jöttél be?
-Tudod ha nyitva hagyod az ablakod akkor akármilyen emberek bemásznatnak. De nyugodj meg most csak én jöttem.
-Mond gyorsan mert férgeket nem tűrök a szobámba.
-Mi lett a nyakaddal? - közelhúzott magához hogy megtudja nézni. A két kezemet ökölbe szorítva a mellkasára tettem hogy ne tudjon közelebb húzni magához.
-Nem fogok magyarázkodni!
-Akartad vagy bántottak?
-Megtudom védeni magam! - Majd kikászálódtam a szorításából és lehuppantam az ágyamra. Felém hajolt majd a sebemre adott egy puszit. Kiugrott az ablakon. Tényleg nem tudom hogy mit gondoljak. Bebújtam az ágyamba.