33.rész

Sziasztok! Alig tudom elhinni de kaptam 5 kommentet a 32.részre. Borzasztóan örültem neki. Köszönöm szépen! ♥

◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆

~Stella

Egy hete hogy nem beszéltem Austinnal. Pontosabban azóta amióta faképnél hagytam. Hogy mi lehet vele? Talán Justin tudja. Vagy ő sem. De jelen pillanatban nem érdekel.
-Édes, indulhatunk? - lépett be a "szobánkba" Zayn. Egy pár csók volt eddig. Nem akarom azt amit ő igen. Hisz hiába tagadom vagy nem akarom ezt érezni Austint szeretem, még mindig. Bólintottam majd felkaptam a kistáskámat és Zayn után indultam...

-Nézd! Az a bár jó?
-Aha! - adtam egy puszit a szájára majd a bárba indultunk. Rengetegen voltak. Az emberek csak isznak és táncolnak. Nem igazából vonaglanak. A bárpult tele van emberrel.
-Mit iszol? - lépett Zayn a pulthoz. Végig néztem az embereken majd valakin megakadt a szemem. Ő az. Itt van. Ő is csak meredten nézett engem. Meg kell mutatnom neki hogy nem számít. Zayn meglátta hogy kit figyelek pontosabban. Elémsétált majd hosszasan megcsókolt. Csók után kezét végíghúzta a száján, megtörölte vagy mi!? Majd visszament a pulthoz. Egy koktélt nyomott a kezembe. Az alja kék a teteje pink volt. Tele volt gyümölccsel. Valami isteni finom. Zayn és Austin egymást kezdték el bámulni. Zayn talán csak azért csókolt meg mert ezt mindet Austin látta és csak bosszantani akarja!?

~Austin

Egy hete. Pontosan egy hete ment el életem szerelme. Nélküle üresek a napjaim, szürkék a hétköznapjaim. Teljesen tönkrementem. Egy bárban ülök most is és ki tudja hanyadik italom iszom.Ami bennem van üresség szinte felemészt...Itt van. Látom! Malikkal van? Tessék? A pohár is szétroppant a kezem között...Alig bírom magam tűrtőztetni. Stella milyen átéléssel csókol vissza.Talán engem akar bosszantani, de Zayn ment oda hozzá. Rengeteget ittam már de annyi józanságom van hogy tisztán lássak. Zayn megragadta Stella kezét majd behúzta a táncolók közé. Testem bizseregni kezdett az arcom felforrósodott. Azt hiszem totálisan elborult az agyam. Zayn belemarkolt Stella fenekébe. Jó ennyi. Kész, vége van. Felálltam majd feléjük indultam. Ha akartam volna se bírtam volna ezt megállni. Stellát elrántottam majd ismét egy hatalmasat behúztam Maliknak.
-Csak hogy tudd hol a határ! - ráordítottam a földön fekvő gyökérre majd Stellát a karjánál fogva kivezettem az épületből.
-Te nem vagy normális! Egy idegbeteg seggfej vagy! - ordított rám, majd nekem hátat fordítva elindult ellentétes irányba. Megragadtam a karját majd visszarántottam. Nekem ütközött. A szeme undort sugalt de nem fogom hagyni hogy ellent mondjon nekem. Egyik kezemet derekára vezettem a másik kezemmel pedig végig simítottam az arcán.
-Undorító vagy! - ezt a szemembe mondta. Ha eddig nem lettem volna lelkileg összetörve most biztos megtörtént volna. Idegeségemben kelleténél erősebben vágtam neki a fallnak. Elájult.

~Stella

A fejem sajog. A szám és a szemem lekötve. Kezem, lábam szintén. De hogy kerültem ide? Ki hozhatott ide Zayn biztosan nem. Akkor csak az a f*szkalap Austin lehetett. Elkezdtem mocorogni hátha valahogy sikerül eloldanom magam. De tévedtem. Ő oldozott el. Számról letépte azt a ragasztó felét, szememről leszedte a kötést. Kezemet eloldozta majd a lábamat is. Majd visszaült velem szembe és a kezét kezdte el morzsolni, de végig engem nézett.
-Miért? Miért hoztál ide?
-Nem veszíthetlek el.
-És a jó megoldás az hogy elrabolsz? Tudod amikor nem figyeltél rám, akármit tettem te csak a telefonodat nyomkodtad. Ok nélkül. Vagy talán az zavart hogy Zayn kiemelt a kocsiból? Amíg te azt is leszartad hogy a bőröndöket meg mindent hogy ráncigálok fel-le?
-Igazad van.
-Ennyi, ezt TE sem gondolhatod komolyan! - felállt majd mellém sétált. Lassan felhúzott az ágyról majd szembefordított magával.
-Sajnálom.
-Oké, Viszont ha nem haragszol Zaynt meg kell keresnem! - rákacsintottam majd elsétáltam előtte.
-Ja Austin! - bájosan rámosolyogtam. - Mondtam hogy nem akarlak többé látni! - küldtem neki egy puszit majd elindultam. Borzasztóan fáj minden. Minden amit tettem vagy amit mondtam. Nem akartam ŐT megbántani de nem tehettem mást. Ahogy kiléptem a házból megcsapott egy tipikus parfüm illat de mivel eddig a cipőmet vizsgálgattam nem néztem előre. És igen. Itt várt rám egy hatalmas monoklival. Rámosolyogtam majd beültünk az autóba. Nem szólt hozzám. Nincs mit mondania. Viszont nekem van.
-Én sajnálom.
-Shhh, fogd be! Nem a te hibád. Viszont egy hét kihagyás után muszály lesz suliba mennünk.- szám elé kaptam a kezem. Olyan sűrű volt ez az egy hét hogy teljesen elfeledkeztem Tiáról. TELJESEN! -Valami baj van?
-Tia, a barátnőm.
-Ja igen, mellette ülök. De mi a probléma?
-Az hogy teljesen megfeledkeztem róla. - válassz kép elhúzta a száját. Kösz Malik hatalmas segítség. Hogy őszinte legyek semmi kedvem hozzá. De muszály.