41.rész

~Stella

-Stella...-szólt nekem Zayn.
-Ti kik vagytok? - majdnem elnevettem magam de most nem szabadna.
-Te..te nem emlékszel ránk?
-Nem. És ki az a Stella? - hunyorítottam.
-Zayn ki kell mennem egy pillanatra
-Austin Carter Mahone! Ki ne merj menni azon az ajtón vagy neked vágom a párnám. - és igen. Sikerült elszúrnom, megint.
-Várjunk csak. - fordult felém Austin.
-Nem, semmire sem kell! - vertem a fejem a párnámba.
-Te komolyan elakartad velünk hitetni hogy emlékezet kiesésed van? - akadt ki Zayn.
-Nem tudom miről beszéltek. - vigyorogtam.
-Ez most nagyon ütős volt. - huppant le Austin.
-Én viszont most megyek. Várnak. - Lepacsiztak a fiúk majd Zayn elhagyta a kórtermet.
-Zayn becsajozott. - röhögött Austin.
-Te is becsajozhatnál már. - grimaszoltam neki. Rám nyújtotta a nyelvét majd a kínos csend beállt. Én feküdtem és néztem őt. Austin ült és nézett engem. 1 órája lehettünk így mire megtörte a csendet.
-Miért akartad megölni magad?
-Mintha nem tudnád. - sóhajtottam.
-Szeretném ha elmagyaráznád.
-Főleg a helyzet miatt amit rám erőszakoltatok.
-Vagyis most azt mondod a mi hibánk hogy megakarunk védeni?
-Na és kitől, vagy mitől?
-Inkább megkeresem az orvost. - Austin felállt majd az ajtóhoz indult. Mire kinyitotta azt már az orvos ott állt.
-Jó napot! Hogy érzi magát? - Austinnal mit sem törődve fordult felém az orvos.
-Köszönöm, jól. Mikor mehetek haza?
-Én még 2 napig bent tartanám de saját felelőségre akármikor távozhat.
-Akkor mennék most.
-Biztos benne?
-Majd otthon vigyáznak rám. - mosolyogtam az orvosra.
-Rendben. - letette a papírokat majd kiment.
-Otthon? Mit takar ez?
-Úgy gondolom hogy nincs választásom. - sóhajtottam.
-Nincs is! - felkapta a bőröndőmet majd mindent bele dobált. Egy ruha szettet hagyott csak kint. Gyorsan átöltöztem majd elindultunk. Az orvosnak fizettünk, megköszöntük majd távoztunk. Autóba ültünk majd haza mentünk. Minden úgy volt ahogy Austin hagyta. Gyorsan lezuhanyoztunk majd befeküdtünk az ágyába. Már nem is merek ellenkezni. Meg nem is akarok.
-Tudod hogy megrémisztettél 2x is?
-Nem és nem is érdekel. - vágtam oda neki.
-Mindent megteszek hogy visszakapjalak de téged meg sem hat.
-Ezt jól gondolod.
-Próbáld meg. Kérlek. - erre már nem válaszoltam csak hozzábújtam. Megpróbálom.