43.rész

~Stella

-Ülj le! - ordított rám a srác. Leültem a kanapéra mire ő mellém vágódott.
-Ismerlek valahonnan?
-Te nem ismersz engem, viszont én ismerlek téged. -válaszolt két vállrántás között.
-Elmagyaraznád nekem?
-Nem ismered a szüleidet.
-Dehogy nem. Velük éltem.
-Mi az hogy éltél? - emelte fel a hangját.
-Szerintem semmi közöd sincsen hozzá. - válaszoltam lenézően.
-Hidd el több közöm van hozzád mint mondjuk Austinnak.
-Nem hiszem. - fontam össze kezeimet, a mellkasomon.
-A bátyád vagyok. - erre a kijelentésre felhúztam a szemöldökömet, és kérdően pillantottam a "bátyámra".
-A nevem Simon Adams. A te igazi neved pedig Cara Adams.
-Ez lehetetlen. -sokkoltam le.
-Mostantól minden más lesz.
-Nem hiszek neked! Egy jött ment nem fog kiselőadást tartani az életemről! - felpattantam majd a bejárati ajtó felé indultam, volna. Ő megfogta a csuklómat.
-Egy DNS teszt?
-Tessék? Nem. Nem és nem. Nem megyek bele ilyenbe. Nekem minden jó ahogy most van. -ahogy ezt a mondatot kijelentettem hatalmas csattanással csapódtam neki a falnak. Majd lassan teljesen elkábultam.

~Austin

Minden erőmmel a kapu ajtót vertem. Hiába. A csengőnek is neki támaszkodzam az is hiába. Hogyha Zaynre nem számíthatok akkor kire? Csak Justin maradt. Elővettem a telefonomat majd idegesen tárcsáztam. Bediktáltam neki a címet minden magyarázat nélkül majd leültem a kapuba. Kis idő múlva megjelent. Kérdőre vonóan pillantott rám. Elmondtam neki MINDENT. Beleszólás nélkül halgatta végig a mondandómat.
-Én melletted állok. - bólintottam egy aprót, mire ő elmosolyodott.
-Hogyan csináljuk?
-Majd èn becsengetek. - rántott a vállán Justin. Justin becsengetett majd vártunk.
-Justin rég láttalak. - pacsiztak le.
-Be sem jöhetek? - vigyorgott Bieber.
-De persze, gyere. - Justin bement én pedig megint ott vagyok ahol a part szakad.